Könnyed nyári este, kint a kertben nézni ahogy a fákat lengeti szél hallgatni a tücskök zenéjét és beszívni a kellemes lágy esti levegőt. Apró mosoly az arcon, belül cikáznak a gondolatok hangosan történnek a dolgok, félig máshol futok egy másik mezőn, ülök egy macskaköves utca szélén, kávéval a kezemben, lenézek a hegy tetejéről és az arcomba csap a hullámok hűs szele, aztán már repülök is tovább éppen egy karnevál közepén sétálok de nincsen zene csak a tömeg tombol és ugrál, közben újra hallom a tücskök zenéjét és utána már fent ülök az Eiffel torony tetején és vékony szalagokat eresztek el a széllel, nézem ahogy tovacikáznak az éjszakai égen, lenézek ahogyan izzik a város és elrugaszkodom, a kezem lecsúszik a fűbe és újra ott vagyok a kertben, a hajnal még messze van, csak most sötétedett be és a tücskök még mindig a fűben zenélnek.
- Hol jártál kérdezi egy hang mellőlem. Odafordulok és rámosolygok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése