Huhh kell valami ami felpörget, visszahozza a kedvet, újra lépésre ösztönöz. Beleragadtam a mindennapokba, a monotonitásba. Kell egy kis őrület, történés ami felforgat és kivisz innen. Jó lenne újra mindent megmászni, hajnalig csak pörögni a hintán, aztán szédelegve eldőlni a fűben. Átbeszélni az éjszakát és kilométereket menni, csak azért, hogy ott legyünk, és nem törődni az ok okozattal. Kiáltani bele az éjszakába, és nevetni a visszhangon, kavicsot dobálni a vízparton és nézni ahogy kacsázik a felszínen. Felmenni a kilátóba és nézni a fényeket a városon, ahogy vibrál az éjszakában, leülni a szökőkútnál és figyelni a víz játékát ahogy csobogva felszökken a magasba, majd végigsétálni az utcán keringve a kandeláberek között.
Vegyük elő újra őket, menjünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése